1. Stan Getz – I’m Late, I’m Late (Focus, 1961)
Közvetlenül azelőtt, hogy bossa nova albumaival világsikert aratott, Stan Getz nagyzenekari kísérettel rögzítette a Focus című albumát, amit később egész életműve legkedvesebb darabjaként emlegetett. A lemez nyitókompozíciója Bartók Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című művének második tételét idézi. Nem meglepő a dolog, hiszen a Focus zeneszerzője és hangszerelője, Eddie Sauter csodálta Bartók művészetét, fiatalkorában személyesen is megismerkedett a magyar komponistával.
2. Ike Quebec – Liebestraum (Bossa Nova Soul Samba, 1962)
Ha már bossa nova: mint Getz sikere után annyi pályatársa, a szaxofonos kismester Ike Quebec is igyekezett meglovagolni a brazil új hullámot. Liszt Ferenc Szerelmi álmokjának harmadik darabja meglehetősen jól szervesül a szambával, bár annak se mondanánk hevesen ellent, aki kissé édeskésnek találná a végeredményt. Liszt „slágerdarabját” egyébként sok jazz-zenész feldolgozta, így még a harmincas években a Django Reinhardt – Stéphane Grappelli páros is.
3. Larry Young – Zoltan (Unity, 1965)
A hard bopos, majd az avantgárd jazz felé orientálódó orgonista, Larry Young Kodály Zoltán előtti tiszteletadása a Háry Jánost, egész pontosan A császári udvar bevonulása című tételt idézi meg. Young egyik mestere a magyar Olga von Till, avagy Till Olga volt, akit zeneakadémiai tanulmányai alatt Bartók buzdított zeneszerzésre, Amerikában letelepedvén viszont zongoratanárként működött – nemcsak Youngnak, de Bill Evansnak is adott leckéket, s ezzel jelentősen hatással lehetett a jazz alakulására.
4. Jan Johansson és Svend Asmussen – På Balatons vågor (Jazz på ungerska, 1968)
Korán meghalt, de a jellegzetes skandináv jazzstílus fontos formálója volt a svéd zongorista, Jan Johansson, aki remek svéd népdaltolmácsolásaival, majd orosz zenéket interpretáló albumával ért el sikereket, röviddel halála előtt pedig a hegedűs Svend Asmussennel vette fel magyar, főleg cigányzenei feldolgozásokat tartalmazó lemezét. A svéd cím a Hullámzó Balaton tetejént takarja.
5. Lee Konitz Quintet – Peasant Dance (Peacemeal, 1969)
A szaxofonos Lee Konitz hosszú diszkográfiájának egyik legszínesebb, az akkoriban még forradalminak számító elektromos hangzással érdekesen játszó darabja a Peacemeal; olyan remek zenészek működtek rajta közre, mint Jack DeJohnette dobos vagy a bőgős Eddie Gómez. Az albumon a Bartók-féle Mikrokozmosz három darabja is szerepel, itt a 128. etűd feldolgozása hallható: Dobbantós tánc.
6. Gene Harris és Stanley Turrentine – Yours is My Heart Alone (The Gene Harris Trio Plus One, 1985)
Nálunk Vágyom egy nő után címen ismeretes ez a Lehár Ferenc-szerzemény A mosoly országa című operettből, de Amerikában is népszerű dal volt, olyannyira, hogy a jazzstandard-repertoár része lett. Itt a soul jazz két jeles képviselője, a zongorista Gene Harris és a szaxofonos Stanley Turrentine energikus interpretációtát hallhatjuk. Érdemes meghallgatni egy másik izgalmas Lehár-feldolgozást: Sonny Rollins A víg özvegy Vilja-dalát Delia címmel dolgozta fel a kilencvenes években.
7. Richie Beirach, George Huebner, George Mraz – Around Kodaly’s World (Round About Bartók, 2000)
Richie Beirach, a kiváló kortárs jazz-zongorista több albumán is klasszikus zenei témákat értelmez újra. A Round About Bartók című albumán kelet-európai szerzők alkotásai, így egy Szkrjabin-mű vagy Bartók negyedik Bagatellje mellett Kodály Zoltán Lentóját is feldolgozta a Kilenc zongoradarab című ciklusból.
8. The Bad Plus – Fém (For All I Care, 2008)
A Bad Plus jazztrió a kétezres években eklektikus repertoárjával hívta fel magára a figyelmet, amelyben Nirvana-, David Bowie-, Black Sabbath-, Ornette Coleman-, Sztravinszkij-szerzemények is megfértek egymás mellett. Az együttes korábbi zongoristája, egyben jeles jazzszakíró Ethan Iverson az idén száz éve született Ligeti György nagy tisztelője, zenésztársaival 2008-ban a Fém című darabját rögzítették.
9. Chick Corea – Bagatelle #4 (Solo Piano: Portraits, 2014)Chick Corea sokszor nyilatkozott arról, mekkora hatással volt rá Bartók zenéje: többször rögzített Bartók-darabokat, így például az Ostinatót a Herbie Hancockkal közös lemezén, de a Bagatellekhez is vissza-visszatért. A negyedik bagatell, a Mikor gulyáslegény voltam… kezdetű népdal átirata hallható ezen a pályája vége készült, zenei példaképei előtt tisztelgő szólólemezén.
Kiemelt kép: MTI / Bartók Béla és Kodály Zoltán 1906-ban
