Itt van mindjárt a Casablanca, az örök filmklasszikus, melyet Kertész Mihály rendezett – immár Michael Curtiz néven. Ehhez képest, amikor a rendező 1886. december 25-én Budapesten megszületett, még így hívták: Kaminer Manó. Volt hat testvére, és nagy adag vállalkozókedve, ezért kamaszként megszökött egy cirkusszal. Aztán színészetet tanult, de a színpadnál jobban vonzotta a film. Mivel 1919-ben a kommün alatt fontos szerepet vállalt, a tanácsköztársaság bukása után külföldre ment. Dolgozott Ausztriában és Németországban, de az igazi sikerek Amerikában vártak rá. Nagy sikerek, hiszen 1943-ban Oscar-díjat kapott a Casablancáért.
Erre senki nem fogadott volna a forgatáskor, olyan sok sebből vérzett a forgatókönyv. Amikor Ingrid Bergman reggelente olyan kérdéseket szegezett neki, hogy „Ki vagyok, mit csinálok, kibe vagyok szerelmes?” a rendező rendszerint ezt válaszolta: „Még nem tudjuk biztosan, de legyünk túl ezen a jeleneten”.
Még a legendás befejezés is esetlegesen került a film végére („Azt hiszem, Louis, ez egy szép barátság kezdete…”), mert eredetileg kétféle zárójelenet felvételére készültek. De ki emlékszik már erre? Még inkább: fontos ez? A lényeg a film és az, hogy Kertész Mihály, aki ma 137 éve született Budapesten a Gyár utcában, Hollywood egyik legendája lett.
Arról sem tudni, tartottak-e közös születésnapi ünnepséget a főszereplővel, Humphrey Bogarttal, aki tizenhárom évvel volt fiatalabb Kertésznél. Bogart apja New York-i sebész volt, és nem szobafestő, mint Kertészé, és őt a szülei elit iskolákba járatták, míg ugyanúgy fel nem lázadt, és be nem állt a haditengerészethez, ahol azt a jellegzetes sebhelyet szerezte az ajkára.
Ugyancsak december 25-én, de kilencvenkilenc évvel ezelőtt jött a világra a költő, aki ezt írta:
Aki voltam, milyen messze van tőlem!
S aki leszek, az már milyen közel.
Már utolér, mellém lép, támogat,
és átölel.
Bíztatva suttogja: Ne félj!
Valahogy majd csak megleszünk.
Hiszen szívünk marad a régi,
s ketten talán csak megőrizzük
az eszünk.
Váci Mihály a Nyírségben, napszámos paraszti családból előbb tanító lett, majd költő, első verseivel Illyés Gyulát kereste fel.
1989 karácsonyán a fél ország a képernyők előtt ült, hogy kövesse a romániai forradalom eseményeit. 25-én aztán mindannyian arról értesültünk, hogy kivégezték a Ceaușescu házaspárt.
Hogy legenda-e, vagy valóban így történt, nem tudni, de Charlie Chaplin állítólag e szavakat mondta ki utoljára életében: „Soha nem voltam jobban.” Svájci otthonában, felesége és hét gyermeke körében ezen a napon halt meg a világ legnagyobb nevettetője.
Egyértelműen nem lehet állítani, de államalapító királyunk koronázása is valószínűleg december 25-én zajlott le Esztergomban vagy Székesfehérváron. Sem az időt, sem a helyet nem lehet pontosan tudni. Egy több mint ötszáz évvel későbbi esemény azonban már napra és helyre is meghatározható. Ez a világ egyik legnagyobb tudósának, Sir Isaac Newtonnak a születése Angliában, Lincolnshire-ben, 1642-ben.
(Nyitókép: Földházi Árpád)
