Pest, Buda és Óbuda már negyven éve egyesült, Budapest épp világvárossá emelkedett, kiépülő sugárútjain frissen világpolgárrá nemesült magyarok szédelegtek, kávéházai teraszán zsibongott az élet, amikor egy csupa nemes felmenővel büszkélkedő tizenhét éves lányt az anyja 1913-ban nevelési célból férjhez adott Nyíregyházán a régi nemesi családból származó fiatal főszolgabíróhoz.
Hiába a nemesi vér, rokonság a Habsburgokhoz nagyon közel álló, kasztíliai eredetű főnemes Hoyos családdal, de még a Széchenyi családdal is, az apai ágon félig olasz származású Amália színésznői karrierről álmodozott. Zárdába adták, de ott sem sikerült jobb belátásra bírni. A korszellemnek megfelelően mentő ötletnek tűnt gyorsan férjhez adni Szepessy Zoltánhoz.
| A Magyar Nemzeti Múzeum hatalmas anyagot feldolgozó tárlata, a Magyar menyasszony 500 év házasság- és nőtörténetét foglalja össze gyönyörű ruhák, múzeumi tárgyak, felajánlott családi emlékek és főleg eddig el nem mesélt személyes történetek segítéségével. Ajánlónk ott olvasható. Ebben a szédületes történelmi kaleidoszkópban a kikristályosodó női sorsok az igazi kincsek. Hétköznapiak és végletesek, letaglózóak és felemelőek. Válogatásukat hosszú kutatói munka előzte meg, a tárlat nem titkolt célja pedig a gyönyörködtetésen, a rácsodálkozáson túl az, hogy társadalmi diskurzust kezdeményezzen a házasságról, a nők családban és a társadalomban betöltött szerepéről. Sorozatunkban ehhez szeretnénk hozzájárulni azzal, hogy a kiállításon bemutatott 50 elgondolkodtató történetből szemezgetünk. |
Az igen ötven árnyalata – sokdimenziós és kihagyhatatlan kiállítás lett a Magyar Menyasszony | Magyar Krónika
Olvassa el ajánlónkat is a Magyar Menyasszony kiállításról!
Alig volt nagykorú, amikor Málika egy kislány, Ilona (Lucy) édesanyja lett, 1916-ban megszületett második lánya, Judit (Dudus) is. Amália egyetlen, ma Kanadában élő dédunokája, Kálmán Mónika úgy idézi fel a családi legendáriumot, hogy a dédiben parázsló, lefojtott tűz nem sokkal ezután, egy nyaraláson kapott lángra. 1917 nyarán Amália és egyik kislánya a dadussal Balatonfürden nyaraltak, egyidőben a betegeskedő Ady Endrével és az őt kísérő Csinszkával. Összebarátkoztak és Adyék arra biztatták, hogy ne adja fel álmait, álljon színpadra.
Ady Endre:
Van olyan perc …
Van olyan perc, mikor szivünkben
Az élet lángja fellobog,
Van olyan perc, mikor azt hisszük,
Hogy lehetünk még boldogok.
Szép asszonyarcok hosszu sorban
Reánk ragyognak, intenek,
Velünk vannak a csókban, borban
Ámor és Bacchus istenek.
De oly muló a mámor üdve,
Elszáll az ámitó remény,
Nem ígér édes boldogságot,
Miként a mámor éjjelén.
S míg ránk tolul a végzet átka,
Amely lelkünkre visszajár –
Szivünk olyan, olyan üres lesz,
Mint a mámort adó pohár.
Hazaérve össze is pakolt, felutazott Budapestre és Rákosi Szidi színitanodájában folytatott tanulmányai mellett a Royal Orfeumban kezdett el táncolni. Messze még, hogy Marlene Dietrich mellett sztárszereplő némafilmekben Berlinben, aztán Amerikában is, bűne máris akkora, hogy férje elválik tőle, lányait pedig nem láthatja többé és csak apjuk halála után tudták meg, hogy anyjuk ki volt tiltva a vidéki birtokról, ahol éltek. Személye a családban tabunak számított.
| NŐK AZ IDŐVONALON A személyes történetek értelmezését segíti, ha elhelyezzük őket a kiállításon is felvázolt történelmi idővonalon az államalapítástól napjainkig. Jó ezer éve tehát, hogy lányt rabolni, feleséget vásárolni – Szent István törvényei óta – nem magától értetődő gyakorlat, de még innen is kétszáz év, mire a nők örökölhetnek (1222, Aranybulla). Ehhez képest még csak nemrég, százötven éve, hogy nő és férfi a tövény előtt egyenlő, feltéve, hogy a nő betöltötte a 24. életévet, vagy férjhez ment. Százharminc éve még bármi is történt egy házasságban, közjogi értelemben közömbös volt: csak 1894 óta válhat el a sértett fél, ha házastársára bizonyítja vétkét. Feleséget verni viszont csak 1997 óta nincs rendben a törvényhozók szerint sem. Nagyanyáink még úgy születtek, hogy a sorsukról férfiak döntöttek: nincs nyolvcan éve, hogy a tizennyolc év feletti nők 1945-ben választójogot kaptak. Történelmi léptékben egy füttyszó csak, hogy 2022-ben Magyarországnak már női köztársasági elnöke van Novák Katalin személyében, 2023-ban pedig az első magyar nő, Karikó Katalin Nobel-díjat kap. |
Putty Liaként Nagyváradon, Bukarestben és Berlinben is szép sikereket ért el, az igazi áttörést persze Hollywood jelentette. A Varieté című film sikere után kijutott Amerikába, ahol hamar lecsaptak rá a producerek, szerződésekkel halmozták el.
New Yorkban a Paramount stúdiójában ő volt a sztár, egy év alatt három filmet is forgathatott, csakhogy következetesen a végzett asszonyának szerepét kapta, aki a film végén halállal lakol bűneiért. Vígjátékokra vágyott, legalább az álomgyárban, még az orrát is átoperáltatta, de benne maradt a skatulyában.
Utolsó filmjét Londonban forgatta, de ekkor már nem a némafilmeké volt a jövő, nyelvtudás nélkül pedig esélye sem volt átmenteni nemzetközi sztárságát a hangosfilmekbe. Csillaga lassan leáldozott, depresszióssá vált, magába zárkózott. Ópiummal, kokainnal tompította a fájdalmát, a gyerekei hiányát, berlini lakása ablakán is kiugrott egyszer, de ezt az öngyilkossági kísérletet túlélte.
1931-ben még csak 34 éves volt, amikor félrenyelt egy csirkecsontot, ami megakadt a torkán. Azonnal megműtötték, de a vérfertőzés és a tüdőgyulladásos szövődmény miatt a hollywoodi némafilmek végzet asszonya belehalt ebbe a banális balesetbe. A majd másfél évtizeddel korábban elhagyott férj mindvégig gyűjtötte a feleségéről szóló cikkeket, megnézte a filmjeit, de soha nem bocsátott meg neki, majd Lia halála után pár hónappal önkezével vetett véget életének.
Tizennyolc gyermeket szült vérrokonának a dúsgazdag grófnő – Esterházy Orsolya különös házassága | Magyar Krónika
Olvassa el a Magyar menyasszony történeteiből szemezgető sorozatunk első részét is Esterházy Orsolya házasságáról!
Kiemelt kép forrása: NFI
