Törpés, gombás, csigabigás. Aprólékos, színes, gyönyörködtető. Lukáts Kató az art deco művésze volt, csokoládésdobozok, tapéták, plakátok és csomagolópapírok tervezője, élete második felében mesekönyvek illusztrálásával foglalkozott. De őt kérték fel a BCG-oltás tájékozatófüzetkéje rajzainak az elkészítésére és a Kossuth-díj oklevelének megtervezésére is.
Néhány éve külön kiállítást szentelt munkáinak a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, ahol a látogató gyorsan rájött, hogy ha az alkotó nevét addig nem is, munkáit annál jobban ismerte.
Hiszen az 1900-ban született és kilencven esztendőt megélt Lukáts Kató rajzolta meg nekünk az Ablak-zsiráf gyermekenciklopédiában szereplő tárgyakat és élőlényeket vagy a Gőgös Gúnár Gedeon figuráit, és olyan klasszikus mesekönyvek képi világa fűződik még hozzá, mint a Zengő ABC, a Mesebolt, vagy Móricz Zsigmond halhatatlan meséje, az Iciri-piciri, amelyben a házacskát, a macskát és a két ökröcskét kellett megjelenítenie a játékos kedvű művésznőnek.
A fiatal Lukáts Kató az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában tanult, ott ismerte meg férjét, Kaesz Gyula bútortervezőt, aki a tanára volt. A lány először díszítőfestést tanult, majd áttért a grafikára, sőt férje javaslatára egy évig a Globus Nyomda gyakornoka is volt, hogy a lehető legtöbbet elsajátítsa későbbi hivatásából, és a szakértők szerint a nyomdában töltött évek szerepet játszottak abban, hogy az egyik legkiválóbb alkotó lett a csomagolástechnika terén.
Korának egyik legtöbbet foglalkoztatott reklámgrafikusa volt a húszas évektől a negyvenes évek elejéig, gyönyörű élénk színei, szemet vonzó idegenforgalmi plakátjai a jellegzetesen nyújtott, karcsú alakokkal nemzetközi sikereket arattak.
Készített divatrajzokat, címlapokat, tervezett bélyeget, bankjegyet, és a mai napig találkozhatunk képeslapjaival. Húsvéti, karácsonyi életképeket festett ezekre a lapokra, kedves, de nem negédes, gyermeki, de nem butuska jeleneteket, népies elemet felhasználva.
Kozmetikai termékek csomagolásában is nagyot alkotott, és egészen kivételes érzéke volt az édességek csomagolásához is. Mindkettőhöz fantázia, biztos ízlés és könnyed elegancia szükséges.
A finomság, aprólékosság nagyon jól illett a bonbonok, csokoládék világához, így nem csoda, hogy a Stühmer cég is foglalkoztatta Katót, nem beszélve a bécsi Altmann & Kühne cukrászatról, amellyel 1935-ben dolgozott, de munkáinak zömét a mai napig használja a patinás cég. Művei szerepeltek a nemzetközi lapokban, így még Argentínából is kapott megrendelést. Kritikusai szerint egyedi formanyelve a csomagolás terén teljesedett ki leginkább, ahhoz fűződnek legfontosabb alkotásai.
Sok és kedvére való feladat, egy alkotótárs férj – Lukáts Kató nem panaszkodhatott.
A két világháború között izgalmas és sűrű volt az élete, baráti társaságukba olyanok tartoztak, mint Ortutay Gyula, Kovács Margit és Kozma Lajos. Már ezek a nevek is elárulják, hogy Lukáts Kató figyelte és ismerte a népművészet motívumait, előszeretettel használta is őket munkái során.
Ugyanennyire tájékozott volt a kor modern irányzataiban is, egyfelől férjével tett utazásai, illetve kiterjedt levelezésük folytán. Kaeszékhez eljutott a világ minden jelentős képző- és iparművészeti folyóirata, az ezzel foglalkozó szakirodalmi művek.
Ők ketten nemcsak házastársak voltak, de gyakran munkatársak is. Nagy sikert arattak azok a szekrények, melyeket a férj tervezett és Lukáts Kató festett meg. Nemritkán népi hímzésekre emlékeztető mintákkal és a rá jellemző bátor színhasználattal díszítette a modern bútorokat, megmutatva, hogy ezek a motívumok kortalanok.
A második világháború után megcsappantak a megrendelései, az a korszak nem a reklámgrafika és az igényes bútortervezés aranykora volt. Ekkor került előtérbe Lukáts Katónál a könyvtervezés, illusztrálás, ekkor születtek a mára klasszikussá vált mesekönyvek. A Móra Könyvkiadó gyakran foglalkoztatta, és sok tankönyvben is láthattak a diákok Lukáts Kató rajzait. Gazdag Erzsihez barátság fűzte, az írónő ragaszkodott hozzá, hogy az ő művei díszítsék gyerekeknek írt könyveit.
Lukáts Kató kilencvenévesen halt meg 1990-ben.
Szecesszió, art deco és hat nő, akiket érdemes megismerni | Magyar Krónika
Olvassa el a Szecesszió, art deco, népművészet – Női lélek, népi formák című új kiállításról szóló ajánlónkat is!
Kiemelt kép forrása: Magyar Életrajzi Lexikon
