Mindezeken túl kapunk egy elképesztően mulatságos választ arra is, hogy nézett ki a századelő „roppant modern és hatásos” fogamzásgátló készüléke, és arra is – egy cseppet sem mulatságosat –, milyen a szerelem egy ötvenen túli, beteg és elhallgatásra ítélt író valamint egy egyetemista lány között.
Örkény István humora és/vagy szellemessége nem ment ki a divatból.
Örök és átható, groteszk és elgondolkodtató. Emberismerő. Ez a magyarázata annak, hogy a naplóiból, interjúiból, a barátoknál fellelt magnószalagokból készített életrajzi szöveg színházi előadása több mint huszonöt éve műsoron van. Az Azt meséld el, Pista szövegét Mácsai Pál és Bereményi Géza állította össze, és Mácsai Pál adja elő. Színházban siker, de könyvben is nagy élmény, ráadásul ebben a karcsú könyvecskében ott vannak a szereplők fényképei is. A gavallér apáé, aki tizenkét tükröt lőtt ki a bécsi Ronacherben, mert a zenekar nem akart magyar nótát játszani neki, és a meseszép első feleségé, aki rövid házasság után inkább az író barátját választotta. Fotók a gyerekekről, Antalról és Angéláról, a fiatal, frakkos szerzőről, és persze Zsuzsáról, a harmadik feleségről, az igazi társról.
A gyönyörű újszülöttből, a tehetős patikatulajdonos család büszkeségéből piarista diák lett, majd vegyész, és irodalmi ambíciókat dédelgető fiatalember. Nem sokkal később munkaszolgálatos. Örkény ott volt a Don-kanyarban, megfagyott magyar katonák ezrei között indult haza, hogy aztán éveket töltsön orosz hadifogságban. Tervekkel és reményekkel telve érkezett haza, belevetette magát az ország újjáépítésének dokumentálásába. A sztálinvárosi epizódok talán az egész könyv legerősebbjei közé tartoznak.
Az író élettörténete olyan fordulatos, meglepő epizódokban annyira gazdag, hogy az ember kicsit érteni véli egészen különleges észjárását. A tehetséghez derű társul, mélység és magasság, az önsajnálat legkisebb jele nélkül.
Az 56-os forradalom után újra elnémított író naponta három órát utazott a gyárba, ahol vegyészként helyezkedett el.
„És közben írtam. Este, éjszaka, és ilyen lopott időkben, folyamatosan írtam. És életemben először úgy írtam, hogy nem voltam figyelemmel arra, meg fog-e jelenni, mert hiszen biztos volt, hogy nem fog megjelenni. Ez a szabadság volt. A teljes szabadság…”
Akkor találta meg a hangját. A kreativitás akkor teljesedik ki, ha nem érez maga körül korlátokat, ha teljesen szabadon szárnyalhat a fantázia, és minden, még a legeszementebb ötlet is lehetőséget kap, hogy szárba szökkenjen.
Örkényről tudjuk, hogy humorát nemcsak darabjaiba és egyperceseibe adagolta bőséggel, de ő volt a társaság központja, aki rendre megnevettette a többieket. Aki elolvassa ezt a könyvet, szintén remekül szórakozik majd.