A II. kerületi Frankel Leó út 78-as számú ház, ahová a Thamó Emese által tervezett alkotás kerül, nincs messze a Bimbó úttól, ahol a német megszállás után kivégzett lány felnőtt, sem az iskolától, ahová járt. Szenes Hanna a legendás Baár-Madas leánygimnázium növendéke volt, klasszikus polgári nevelést kapott, és apja korai halála után kezdett el verseket írni.
Baár és Madas – iskolaalapítók története | Magyar Krónika
A név – Baár-Madas – fogalom, a magyar iskolatörténet fontos fejezete. De ki volt Baár János és Madas Károly? A patinás református iskola diákjai mindenképpen tudják, számukra tananyag az alapítók és az alapítás története.
1939-ben ment Izraelbe, ahol egy kibucban élt és dolgozott, de amikor a helyzet Európában, azon belül egykori hazájában fenyegetővé vált, úgy érezte, vissza kell térnie, hogy segítsen. Ejtőernyős és rádiós kiképzést kapott, társaival együtt dobták le a már megszállt területre. Sajnos gyorsan elfogták őket, és a lányt szinte a felismerhetetlenségig megverték vallatás közben. Mégsem árult el semmit. Rabtársai valóságos hősként, bátor lélekként emlékeztek rá.
A bíróság már a nyilas hatalomátvétel után hozta meg a halálos ítéletet, így Szenes Hannát 1944. november 7-én kivégezték. Földi maradványait a háború után vitték vissza Izraelbe.
A Színes Város Csoport, a II. kerületi Önkormányzat és a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) a Holokauszt 80. évfordulójára emlékezik ezzel a projekttel, azzal a céllal, hogy minél többen megismerjék Szenes Hanna történetét.
Fotók forrása: Wikimédia
