Mostanra több mint 200 ezer fényképet tartalmaz a Fortepan privát fotógyűjteménye. Ennyi szabadon böngészhető és szabad felhasználású villanás gyűlt össze alig több mint tíz év alatt a közös múltunkból. 2014 óta több kiállítás is válogatott a digitális fotóarchívum anyagából, legutóbb például a főváros kapott egy szép ajándékot a 150. születésnapjára a Fortepantól: a Budapest – Az első aranykor nagy siker volt a Magyar Nemzeti Galériában.
A Fortepan olyan önálló jelentőségre tett szert a kollektív emlékezet megőrzéséért végzett munkában, hogy igazán megérdemelt mára egy fizikai teret, ahol a bőség szédítő online zavara helyett élőben, szerkesztők által elénk tárt formában lehetünk együtt ezekkel az emlékszilánkokkal. A Fortepan-ház Kőszegen nyílt meg öt teremmel, 110 négyzetméteren.
Képek keltenek életre egy műemléket
A Fortepan Fotógaléria egy felújított műemléki épületben, a Táblaház utca 9.-ben kapott helyet, a kiállítótér helyiségei kárpitosműhelyként és fáskamraként is szolgáltak a múltban. A projekt nemcsak azért előremutató, mert a helyválasztás ellenpontozza az ország kulturális vízfejűségét, és kísérleti jelleggel szezonálisan, teremőr nélkül, bizalmi alapon, becsületkasszával működik. Tamás Miklós, a Fortepan szerkesztője szerint alternatívát mutathat arra, hogyan is lenne érdemes új, fenntartható szerepet találni hasonló műemlék épületeknek országszerte. A Táblaház mellett álló sarokház, a Bálház például egykor Liszt Ferenc kamarakoncertjeinek helyszíne volt, mégis régóta vár sorsa jobbra fordulására.
A Fortepan-ház július 26. óta mindennap nyitva áll 10 és 19 óra között, és ez a tervek szerint így lesz a jövőben minden nyár elejétől szeptember végéig, szezononként más, aktuális vagy egyéb, saját koncepció mentén szerkesztett kiállítási anyaggal. A Fortepan Fotógaléria tehát nem kel versenyre Kőszeg tematikus helytörténeti gyűjteményével. Célja az, hogy érdekes szerzőket mutasson be a magyar és – képfeliratokkal – a német nyelvű látogatóknak. A tárlatokon nem eredeti fényképek, hanem a legjobb minőségű kockákról készített printek szerepelnek majd.
Lissák Tivadar: egy mérnök képes naplója
Így van ez az első kiállítás anyagával is: szeptember 29-ig egy jó kedélyű és kíváncsi gépészmérnök, Lissák Tivadar hatvan képe látható a műemléki térben. A szerkesztők szerint ő is erősíti azt a jellegzetességet, ami a Fortepant leginkább megkülönbözteti a hivatalos archívumoktól. Egy olyan krónikásról van szó, akinek jóval szélesebb a panorámája egy egyszerű családi fotósénál. A zűrzavaros 20. század leghányatottabb időszakában élt, és sok érdekes élethelyzetet örökített meg 1934–48 között.
Lissák Tivadar a Fortepan felfedezettje. 1967-ben bekövetkezett halála után a családja ötven évig őrizte nyolcezer negatívját, amiből 2200 felkerült az online archívumba, most pedig Virágvölgyi István, a Capa-központ kurátora szerkesztésében ismerheti meg fotónaplója képkockáit a közönség.
„Autodidakta amatőr fotósként mindig ott lógott a nyakában a kamera. Nem csupán a bevett alkalmakkor, utazásokon vagy családi ünnepeken nyomta le az exponálógombot, de a műfajokat vegyítve készített fotókompozíciós gyakorlatot egy budapesti légoltalmi árokrendszerről vagy éppen divatfotónak is beillő csendéletet feleségének a Balatonban sétáló szüleiről” – mondja Lissákról a kurátor.
A Lissák Tivadar fotónaplója – A Fortepanon posztumusz felfedezett fotós tehetség, egy jó kedélyű és kíváncsi gépészmérnök képei című tárlathoz érdekes adalék a mérnök életéről szóló bejegyzés, amely a Capa-központ és a Fortepan közös blogján olvasható.
Derűs képek borús évekből | Magyar Krónika
Másfél évtized sűrű magyar mikrotörténelme elevenedik meg a fotóamatőr Lissák Tivadar képein, aki 1934 és 1948 között rendkívüli humorérzékkel és intenzitással örökítette meg a hétköznapok rögvalóságát, a családi, baráti együttlétek kivételes pillanatait.
Kiemelt kép: Fortepan
