Bródy Sándor halálának 100. évfordulóján ünnepélyes megemlékezést tartottak a Kozma utcai izraelita temetőben található, a jubileum alkalmából megújult, 2005 óta védett sírjánál. Az író, drámaíró és publicista életműve előtt tisztelgő rendezvényen több közéleti személyiség és kulturális vezető méltatta Bródy Sándor munkásságát.
Bródy Sándor a magyar irodalom meghatározó alakja volt a 19. és 20. század fordulóján. Szókimondó stílusa és társadalomkritikai írásai révén a hazai naturalista irodalom úttörőjeként tartották számon.
Drámáiban és prózai műveiben olyan szociális problémákat ábrázolt, amelyek addig kevéssé kerültek előtérbe a magyar irodalomban.
Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára beszédében hangsúlyozta, hogy Bródy Sándor hatása generációkon átível, öröksége máig élő és inspiráló a magyar irodalomban. Hozzátette: az író nemcsak irodalmi, hanem társadalmi kérdésekben is úttörő szerepet vállalt az igazságtalanságok kendőzetlen ábrázolásával. Az államtitkár kiemelte, Bródy az elsők között ismerte fel, hogy az írástudók felelőssége nem csupán a szépirodalmi alkotómunka elvégzése, hanem a társadalmi valóság ábrázolása is, különösen a kapitalista átalakulás időszakában.
A polgárság kétnyelvűségének idején Bródy magyarul alkotott, miközben zsidó identitását is büszkén megőrizte, példát mutatva a zsidóság magyarországi integrációjának lehetőségeire.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója megemlékezésében hangsúlyozta: az intézet számára kiemelten fontos, hogy a nagy magyar írók és költők emléke fennmaradjon, hiszen példájuk a jövő generációit is formálja. A főigazgató elmondta, hogy a Nemzeti Sírkert megújítási programjának keretében nemcsak Bródy Sándor sírját újították fel, hanem több más jelentős magyar személyiségét is, köztük Komjádi Béla, Hajós Alfréd és Jászai Mari síremlékét.
Róna Iván, a Budapesti Zsidó Hitközség alelnöke méltatta Bródy Sándor művészi nagyságát, kiemelve, hogy neve már fiatalon bekerült az ország legnagyobb írói közé.
Művei központi témái a nyomor, a szerelem és a halál, amelyekkel az emberi lét legmélyebb rétegeit tárta fel.
Bródy Sándor emléke nemcsak az irodalomban él tovább, hanem unokája, Alexander Brody által alapított Bródy Sándor-díj révén is, amelyet 1995 óta ítélnek oda a legjelentősebb első prózakötetes íróknak. 2023-ban az író irodalmi hagyatéka az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárba került, biztosítva, hogy munkássága továbbra is elérhető maradjon a következő generációk számára.
Fotó: Nemzeti Örökség Intézete (Facebook)