1. Százhalombatta, Matrica Múzeum és Régészeti Park
Lélegzetelállító élmény egy valódi halomsírba belépni. Százhalombatta neve azokra a halmokra utal, amelyeket elődeink sírként építettek a vaskorban, a városban található régészeti park területén pedig több ilyen építmény is található, ezért ide mindenképpen érdemes látogatást tenni. Különösen, mert az egyik halomsírt a régészeti feltárását követően eredeti állapotába állították vissza, hogy a látogatók belépve a saját szemükkel érzékelhessék mit rejtett magában annak idején egy-egy ilyen építmény. A halomban egy filmet is megnézhetünk, amely amellett, hogy megismertet a vaskori temetkezési szokásokkal, letűnt korok kultúrájába is betekintést nyújt. A park a halomsírok mellett egy bronzkori és egy vaskori faluval, az eredeti ásatások alapján hitelesen rekonstruált és berendezett épületekkel, valamint a hozzájuk tartozó konyha-, gyógynövényes és fűszernövényes kerttel is megidézi a két régészeti korszak mindennapjait.
2. Őrségi Népi Műemlékegyüttes
Ha az Őrség gyönyörű, érintetlen vidékét barangoljuk be, érdemes látogatást tennünk a Szalafőn található pityeszeri skanzenben. Az Őrségi Népi Műemlékegyüttes célja a szeres településforma megóvása és bemutatása. Szalafő hét szerből áll, ezek egyike Pityerszer, ahol a három, helyben megőrzött és korabeli eszközökkel berendezett portát – a kerített házat, az emeletes kástut és a kontyos házat – bejárva valóságos időutazásban lehet részünk. A szabadtéri falumúzeum épületeiben nemcsak az őrségi hagyományok kelnek életre, de a részletgazdag tárlat bemutatja az egykori „őrt állók” életmódját és kulturális örökségét is.
3. Vértesszőlősi régészeti bemutatóhely
Vértesszőlősön a Magyar Nemzeti Múzeum szabadtéri kiállítóhelye világhírű régészeti lelőhelyet mutat be. Vértes László régész 1965. augusztus 21-én, Sámuel napján talált rá a négyszázezer évvel ezelőtt itt élt férfi tarkócsontjára – akit a felfedezés napjáról Samunak neveztek el. Az ásatások során nemcsak földbe ásott és kőből épített épületek nyomaira bukkantak, de kerámia-, csont-, bronz- és vaseszközök is előkerültek. A feltárt és bemutatott lelőhely a különleges régészeti, embertani és őslénytani maradványokkal egyedülálló képet nyújt a kora őskori ember életéről. Bár a szabadtéri kiállítóhely gyorsan bejárható, jelentősége miatt érdemes felkeresnünk, ha a Vértes vagy a Gerecse környékén kirándulunk.
4. Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum
A skanzen Erdély épületegyütteséről külön cikkben írtunk, de a többi tájegység is annyi látnivalót és élményt nyújt, érdekességet rejt, hogy egy nap is kevés ahhoz, hogy mindent felfedezzünk. A teljes skanzen bebarangolására sem elég ez az időmennyiség, érdemes mégis nekiindulni, különösen, hogy lehetőség van bicikli bérlésére vagy a skanzenvonattal is utazhatunk az Erdéllyel együtt immár kilenc tájegység között.
A sétát választva sem fogunk csalódni, a skanzen a belépést követő első pillanattól elvarázsol, tájegységről tájegységre haladva egy századokkal ezelőtti világba vezet bennünket. A tágas mezők között kanyargós utakat tornácos porták szegélyezik, a lakóházakban és műhelyekben megismerkedhetünk a hagyományos mesterségekkel, olyan csodákat fedezhetünk fel, mint a falusi iskola, a Fény Háza, a kiállításokat rejtő magtár, a Csodapajta, az interaktív játékos pihenők, különféle műhelyek és lakóházak. A hiteles tárgyakkal berendezett eredeti épületek hűen mutatják be elődeink életmódját, és a skanzen arra is képes, hogy élővé varázsolja a hagyományt: szó szerint élettel töltik meg a tájegységeket, hiszen utunk során sorra „itt élőkkel” találkozunk, akik szívesen avatnak be minket a falusi mosás, a perecsütés és a szövés-fonás titkába vagy éppen dédanyáink konyhai praktikáiba.
5. Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Az emlékpark bebarangolására is érdemes egy egész napot szánni, mert a park legismertebb látványossága, a Feszty-körkép mellett még rengeteg látnivaló és élmény várja az érdeklődőket. A magyarok bejövetele című festményt a rotundában tekinthetjük meg, de már ebben az épületben is több izgalmas, interaktív elemeket tartalmazó tárlat látogatható. Az emlékpark sokszínű és gazdag kínálata történelmi korszakokon átívelő időutazásra hív. Láthatunk többek között gyógynövényházat gyógynövénykerttel, foglalkoztatóval és feldolgozóval együtt, a Dél-Alföld parasztságának tanyáit megidéző néprajzi gyűjteményt rekonstruált parasztházakkal, portákkal, halászkunyhóval, tanyasi iskolával, szatócsbolttal, berendezett jurtákat, valamint a honfoglalás ezredik évfordulójára, az első országgyűlés emlékére 1896-ban, a millennium évében felállított Árpád-emlékművet is.
+ 1 Ócsai Tájházegyüttes
Budapesttől délnek indulva, harminc kilométerre fekszik Ócsa. Ha a főváros közelében keresünk szabadtéri múzeumot, az Öregfalu közepén található tájházegyüttesbe mindenképpen érdemes ellátogatnunk. A terület a Duna–Ipoly Nemzeti Park Ócsai Tájvédelmi Körzetének része, a lápokról-mocsarakról elnevezett Turjánvidék. A 19–20. század fordulóját idéző tájházegyüttest bejárva mintha valóban több száz évet utaznánk vissza az időben. A lakóépületeket és az egykori mesterségeket bemutató házakat, például a sütőasszony vagy a nagygazda házát ugyanis megőrzött használati eszközökkel, dísztárgyakkal rendezték be.
Kiemelt fotó: Máth Kristóf
