Jézus Szíve-sziklakápolna, Miskolctapolca

1934-ben Szabó Pius ferences rendi szerzetes egy barátjánál tett látogatása során járt a tufába vájt barlangokban, amelyeket birkaakolnak használtak. Látva a magával ragadó szépségű természeti helyszínt, felmerült benne, hogy egy kis kápolnát lehetne kialakítani belőlük. A földterület barátja tulajdonában volt, aki örömmel fel is ajánlotta őket e célra. A meglévő üregek kiszélesítésével és csillagboltozat kialakításával építették ki a kápolnát, amelyet a rákövetkező évben fel is szenteltek. A sziklába vájt szentély a második világháborúban súlyosan megsérült, 1965-re sikerült kijavítani. 1995-ben került sor egy újabb felújításra, ekkor állítottak székely kaput Szabó Pius emlékére.

Fotó: Wikimedia

Kócsagvár, Sarród

Sarród a Fertő-táj és a Hanság találkozásánál fekszik. Itt található a Fertő–Hanság Nemzeti Park igazgatóságának a központja, a Kócsagvár. Az épület faszerkezete és nádteteje egyaránt a Fertő-vidék népi építészetét idézi meg, természetesen illeszkedik a tájra jellemző pusztai élőhelyhez. A Koller József által tervezett, 1993-ban felavatott épület egy akác- és fűzerdő kis tisztásán kapott helyet, ami a lecsapolások előtt félsziget lehetett. Az épületben a nemzeti park irodái mellett szálláshely működik, így helyszínt tud nyújtani erdei iskoláknak és táboroknak is.

Fotó: MTI/bizományosi: Jászai Csaba

Fertőrákosi kőfejtő

Évmilliókkal ezelőtt, a Pannon-tengerben élő csigák és kagylók maradványaiból képződött az a különleges lajtamészkő, amit már a rómaiak is bányásztak a mai Fertőrákos területén. A település lakói az 1500-as években bányászengedéllyel fejtették a követ, az iparszerű kitermelés a következő századok során mind nagyobb üteművé vált. A kőfejtő történetét beárnyékolják a huszadik századi történelmi tragédiái, a második világháború végén kényszermunkatárbor helyszíne volt. A háború után a kőfejtőt üzemszerűen már nem használták, 1951-ben műemlékké nyilvánították. A különleges helyszínen ma őslénytani bemutatóhely, barlangszínház és a munkaszolgálatosok emlékhelye található.

Fotó: MTI/bizományosi: Jászai Csaba

Túristvándi vízimalom

Túristvánd Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a Felső-Tisza-vidéken fekszik. A település első vízi- vagy szárazmalmát 1181-ben emelték, 1315-ben pedig már az Öreg-Túron, a mai vízimalom helyén állt egy épület. Az 1700-as években már háromkerekes vízimalom működött itt, ez az ipartörténeti szempontból egyedülálló épület képezi a mai malom alapját. A népi stílusú, fazsindellyel fedett, kéttornyú, kétszintes épület különlegességét az adta, hogy alulcsapós vízkerékkel működött, amit a folyó sodrása lentről hajtott. A műemlékké nyilvánított épületben a malom történetét és a molnármesterséget bemutató múzeum működik.

Fotó: MTI/Kozák Albert

Farkasmályi pincesor

A Mátraalján húzódó pincesor története az 1700-as évekig nyúlik vissza, amikor Napóleon seregéből származó hadifoglyok vájták ki az első pincéket a Sár-hegyből. A sziklafallal határolt völgy sajátos mikroklímájának köszönhetően a mátrai borvidék egyik központjává vált az idők során, számos pince, présház és csőszház épült itt.

Fotó: Gyöngyös-Mátra

Tápi zsellérházsor

A Sokorói-dombság pannonhalmi vonulatának keleti részén fekszik Táp. A falu középpontjából kiindulva vezet fel a Hegysor utca a szőlőhegyre. A házsor különlegességét az adja, hogy szinte egészében fennmaradt, így nemcsak a magyar népi építészetnek állít emléket, de a sokorói falvak 17. századi zselléreinek életmódját is megidézi. A tápi zsellérházak sorát védetté nyilvánították, a kulturális örökség részét képezi.

Fotó: Táp község honlapja

Mogyoró-hegyi erdei iskola

Az 1988-ban Madas László által alapított erdészeti erdei iskola nemcsak hazánk, de Európa első erdei iskolája. A visegrádi Mogyoró-hegyről lélegzetelállító kilátás nyílik a Dunakanyarra. Az épületre tekintve úgy tűnik, mintha a dombház épp most emelkedne ki a föld alól, Makovecz Imre úgy tervezte meg az épületet, hogy az ideérkezők valóban kapcsolatba kerüljenek a természettel.

Fotó: Mogyoró-hegyi erdei iskola

+ 1 Péliföldszentkereszt, szabadtéri oltár

A Gerecse szívében található Péliföldszentkereszt kegyhely, ősi zarándokhely, 1730-ban pedig egy csoda helyszíne volt: egy sántán született gyermek ivott az itteni forrás vizéből, és meggyógyult. A csoda szín­helyén, a forrásnál ma a lourdes-i barlang emlékhelye áll, ahol rendszeresen tartanak szabadtéri misét.

Bölcső és lelki erőmű – látogatás Péliföldszentkereszten | Magyar Krónika

Olvassa el cikkünket Péliföldszentkeresztről, ahol nemcsak meg-, hanem újra is alakult a magyar szalézi közösség.

Kiemelt fotó: Földházi Árpád