Noha Bárány Krisztián eddigi munkáiból is sugárzik a történelem iránti rajongás, a Kópházán található búcsújáróhely történetét nem az elmúlt kétszázötven év eseményein, hanem a jelenen keresztül szerette volna bemutatni. Ezért döntött úgy, hogy alkotótársaival végigkísérik útjukon a környékről a július 2-i Nagyboldogasszony-napi búcsúra érkező zarándokokat, és bemutatják Németh Antal és Mogyorósi Márk Ányos atya történetét. „Úgy gondoltuk, hogy ez a film akkor lesz jó, ha nem a történelmi adatokat, hanem ennek az élő, sok fiatalt is magába foglaló közösségnek a lelkiségét, tagjainak személyiségét és belső motivációját mutatjuk meg” – mesél a rövidfilm irányainak meghatározásáról.
A felvételek a tavalyi búcsújárás alkalmával készültek. A Nagyboldogasszony-búcsúnak nagyon régre visszatekintő hagyományai vannak, nem csak a kópháziak körében. „Ez a település a szó szoros értelmében a találkozások helye. Burgenland területéről horvát nemzetiségűek ugyanúgy érkeznek, mint a környékbeli magyar falvakból. Kópházán pedig egyszerre van jelen a magyar és az erős horvát nemzetiségi hagyomány, amire a helyiek rendkívül büszkék is.”
A rövidfilmben megjelenő két atya, Németh Antal és Mogyorósi Márk Ányos történetén keresztül a néző számára is érezhetővé válik a kegyhely óriási ereje, hiszen a sorsukat meghatározó döntéseik is szülőhelyükhöz, Kópházához kötődnek.
„Megható volt megismerni őket. Németh Antal atya már gyerekkorában, a nagyanyja ölében ülve, a Fekete Madonnát csodálva magába szívta ennek a szent helynek az erejét, és ez is kellett ahhoz, hogy életét a szolgálatra tegye fel. Mogyorósi Márk Ányos tihanyi bencés szerzetes szintén kópházi születésű, akinek egész életútjára kihatott a Fekete Madonna-kultusz.”
Legyen szó akár a soproni népszavazás történetéről, a limanowai csata hőseinek emlékezetéről, a tihanyi bencés apátság múltjáról vagy a kópházi Fekete Madonna kegytemplomáról, Bárány Krisztián számára a legfontosabb az őszinteség: „Bármilyen témát is dolgozok fel, mindig az az indíttatás, hogy imádom a történelmet, meg akarom ismerni a múltunkat. Mindemellett sosem tévesztem szem elől, hogy alkotóként felelős vagyok azért, hogy hitelesen, objektíven és érdekesen adjam át a történeteket, melyekben végső soron mindig a hazaszeretetről mesélünk.”
Eleonóra meghallgatott imája
A kópházi Magyarország egyetlen loretói Fekete Madonna búcsújáró kegytemploma, melynek története egészen a 17. századig nyúlik vissza. A szobrot Nádasdy Ferenc országbíró hozta magával a Lorettom nevű helységből, ahol támogatásával épült fel a szervita kolostor. Nádasdy Ferenc sokat betegeskedő Eleonóra nevű lánya nagyon szerette a kópházi erdőben álló kis kápolnát. Eleonóra egy súlyos betegsége alkalmával fogadalmat tett a Szűzanyának, hogy ha segíti a gyógyulását, életét Istennek szentelve kolostorba vonul. A lány felépült, szülei azonban más utat szántak neki: elhatározták, hogy férjhez adják. Bár Eleonóra vágyott fogadalma teljesítésére, nem mondott ellent szüleinek. Megtörtént az esküvő, elkezdődött a lakodalom, Eleonóra azonban egy ablakmélyedésbe húzódva imádkozott Istenhez, hogy vegye őt magához. Ekkor hirtelen vihar támadt, és egy villám csapott le a lányra, aki azonnal meghalt. A megrendült édesapa, Nádasdy Ferenc lánya emlékére 1670-ben kőkápolnát építtetett, melyben a lány végső nyugalomra talált.
Egy város vizsgája – dokumentumfilm a soproni népszavazásról | Magyar Krónika
A korábban a limanowai csatát feldolgozó Bárány Krisztián 2022-ben megjelenő filmje a soproni polgárok helytállását idézi fel.
