1. Tizenöt szín, összesen 4141 sor. Ha egy színház arra vállalkozna, hogy a teljes szöveggel adja elő a Tragédiát, öt óránál is tovább tartana az előadás.
2. „Kezdtem 1859. febr. 17-én, végeztem 1860. márczius 26-án” – ez szerepel Madách feljegyzéseiben, aki a magyar kultúra szempontjából igen jelentős 1823. évben született. Abban az évben született Petőfi, Kölcsey papírra vetette a Himnuszt, Bolyai János pedig ezt írta édesapjának: „semmiből egy más, új világot teremtettem”.
3. A szerző nem érhette meg darabja színpadra állítását, hiszen 1864-ben meghalt, az ősbemutató pedig pontosan száznegyven évvel ezelőtt, 1883. szeptember 21-én zajlott. Paulay Ede rendezte az előadást – több mint négy órán át tartott –, Éva szerepében Jászai Marit láthatták a nézők. Azt az előadást több mint százszor játszották a Nemzeti Színházban.
4. 1913-ban, a kolozsvári bemutatón, Janovics Jenő színidirektor rendezte az előadást, és ő használt először mozgóképet a színpadon. Az egyiptomi szín piramisépítését láthatták a nézők filmről.
5. Biblikus színek keretezik az úgynevezett történelmi színeket, a sok fiktív szereplő között valóságos történelmi alakokkal. Ők a következők: Miltiadész, Kepler, Rudolf császár, Danton, Saint-Just, Robespierre és természetesen Péter apostol.
6. Az ember tragédiája a magyar színpadok állandó szereplője, sok legendás előadás született belőle. Csak a Szegedi szabadtéri játékokon tizenhat nyáron át játszották, összesen hatvanegy előadásban.
7. Ádám volt többek között Somlay Artúr, Básti Lajos, Gábor Miklós, Bubik István és Hegedűs D. Géza. Évát is nagy színésznők sora alakította: Szörényi Éva, Bajor Gizi, Lukács Margit, Ruttkai Éva, Bánsági Ildikó.
8. A darab New York-i előadásában a Drakulaként elhíresült Lugosi Béla játszotta Ádámot.
9. A drámai költeményt többször vitték filmre, az egyik legismertebb változat az 1969-es televíziós film, melyet Szinetár Miklós rendezett. Ádám szerepét egy alig huszonöt esztendős fiatal színészre, bizonyos Huszti Péterre bízta. (Éva Moór Marianna, Lucifer Mensáros László volt.)
10. Jankovics Marcell készítette el a mű animációs változatát, melynek munkálatai 1988 és 2011 között huszonhárom éven át tartottak.
11. Természetesen hangfelvételek is készültek a műből, a német Odeon hanglemezgyár a Magyar Rádióban rögzített felvételt adta ki 1938-ban. A jelentős húzásokkal elkészített hanganyag hatvan gramofonlemezre fért rá.
12. „Maguknak az a szerencséjük, hogy nem szeretek művészeket börtönben látni!” – állítólag ezt mondta vészjóslóan Rákosi Mátyás, aki maga is megtekintette az egyik előadást, melyet nem sokkal később be is tiltottak. Úgy hírlik, a falansztert érezte sérelmesnek, vagy inkább találónak, úgy vélte, a nézők esetleg párhuzamot vonhatnak a népi demokrácia és a falanszter között.
13. A tragédia szállóigéi ballagási meghívókról és ünnepi beszédekből köszönnek vissza. Íme néhány a legismertebbek közül: „A gép forog, az alkotó pihen.”, „Nem adhatok mást, csak mi lényegem.”, „A tett halála az okoskodás.”, „Nem az idő halad, mi változunk.”, „Milliók egy miatt.”, „A cél voltaképp mi is? / A cél, megszűnte a dicső csatának, / A cél halál, az élet küzdelem, / S az ember célja e küzdés maga.”, „Csak az a vég! – Csak azt tudnám feledni!”, „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!”
(Nyitókép: MTI Fotó, Keleti Éva. Az Évát alakító Ruttkai Éva, az Ádámot megformáló Nagy Attila Madách Imre Az ember tragédiája című drámájának próbáján, a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri színpadán.)
