A magyar főváros számtalan alkalommal játszott már fontos szerepet hazai és külföldi filmekben, melyek kordokumentumként tárják elénk a város mindig változó képét. Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából a Filmio városnéző sétára hív, hiszen ingyenesen nézhetjük meg az I Love Budapest című romantikus filmet, a Budapest retró című kétrészes dokumentumfilm első részét és Szabó István kísérleti alkotását, a Budapest, amiért szeretem-et. Fedezzük fel Budapestet közösen a Filmióval, tarts velünk te is időutazó sétánkon!
I Love Budapest
Érzelmes és ironikus, valódi modern mese Incze Ágnes első filmje, amelyben két fiatal falusi lány próbál meg túlélni a nagyvárosban. Egyikük a gazdagságot keresi gengszter barátja oldalán, barátnője pedig az igaz szerelemről álmodozik. A 2000-es évek Budapestje Pohárnok Gergely képein elevenedik meg Yonderboi zenéjével. A főszerepben Hámori Gabriella, Csányi Sándor, Kovács Martina és Lengyel Tamás láthatók.
Budapest retró 1.
Kizárólag archív híradók, reklám- és rövidfilmek felhasználásával készült Papp Gábor Zsigmond alkotása, amely a történelemtől elvonatkoztatva azt tárják elénk, hogy milyen volt az élet a fővárosban az 1960–70-es években. Az alkotás öt fejezetben – A pesti utca, A pesti lakás, A pesti divat, A pesti autó és A pesti bisztró – idézi fel a korszak jellemző tárgyait, szokásait és helyszíneit, feltárva a város hangulatát.
Budapest, amiért szeretem
Különös városnéző sétára invitál Szabó István rövid etűdökből álló alkotásában. A gyorsan tovasuhanó képeken rá lehet csodálkozni a város ötven évvel ezelőtti arcára, a film mégis elsősorban a rendező megfigyeléseit, benyomásait és fantáziaképeit tárja a néző elé.
Az ingyenesen elérhető alkotások mellett számos, a fővárosban készült vagy akár Budapestet középpontba állító alkotást találhatunk még a Filmio kínálatában. Az újdonságok között válogatva nem érdemes kihagyni a Két lány az uccán, a Drakulics elvtárs és a Félvilág című filmeket.
Két lány az uccán
A film egyik legfontosabb erénye a merész témaválasztás mellett, hogy a második világháború előtti Budapest, főként annak újlipótvárosi részei szinte életre kelnek a képkockákon. A két lányból az egyik egy megesett úrilány, akit a családja kitagadott, a másik pedig a falujából érkező naiv parasztlány. A két lány krónikájában érezhetővé válik a város lélegzése. Az egyik legszebb jelenet mégis az, amelyben rádöbbennek, hogy földik, ugyanonnan, ugyanabból a faluból indultak el. André de Toth filmje jóval a korát megelőző szemléletben mutat be női sorsokat és a nőket ért sérelmeket. Zenéjét Fényes Szabolcs jegyzi.
Drakulics elvtárs
A hetvenes évek Magyarországán játszódó történet szerint a kubai forradalmat megjárt Fábián elvtárs hazalátogat, hogy megnyisson egy véradó mozgalmat, de valami nagyon nem stimmel vele: az öreg harcos úgy néz ki, mintha harmincéves lenne. A kémelhárítás azonban felkészült a küzdelemre, és legjobb embereit állítja az ügyre. Mária kísérőként próbál a gyanús alak bizalmába férkőzni, és eközben a pasija, Laci, a megfigyelés, lehallgatás és közelharc mestere a háttérből figyel, és ami pont nem az erőssége: gondolkodik.
Félvilág
1914 januárjában egy utazókosarat sodort partra a jeges Duna, benne egy megfojtott nő holttestével. A hulla a pesti éjszaka híres-hírhedt kurtizánja, Mágnás Elza volt. Ki ölte meg Elzát, és miért? Az első világháború előtt hónapokig ez a kérdés tartotta lázban Budapestet, és foglalkoztatja száz év elteltével is a közvéleményt. Erről a rejtélyről lebbenti fel a fátylat Szász Attila 2016-ban bemutatott tévéfilmje, amely bebizonyította, hogy messze nem csak a moziban találkozhatunk kimagasló alkotásokkal. A kurtizán Mágnás Elza (Kovács Patrícia) és bigott komornája, Rózsi (Gryllus Dorka), valamint a fiatal és naiv cselédlány, Kató (Döbrösi Laura) között szövődő bizarr, szenvedélyes viszonyokat és sikamlós hatalmi játszmákat bonyolítják tovább az Elza körül felbukkanó férfiak (Kulka János és Sándor Péter), egészen a sokkoló végkifejletig.
