Talán az erotika az egyik utolsó szó, ami eszünkbe jut Jankovics Marcell legendás animációs sorozata, a mára közös kultúrkincsünk részévé vált Magyar népmesék kapcsán. Gyermekkorunkban aligha foglalkoztunk ezzel, szülőként viszont erősen hat ránk – már ami az erotika kicsit sem fülledt jelenlétét illeti – többek között A királykisasszony jegyei, A bíró okos lánya vagy éppen A székely asszony és az ördög Jankovics jellegzetes kézjegyével mozgóképre rajzolt története.
A királykisasszony jegyeit – nevezetesen a vénusz – dombját és melleit fedő égitesteket – történetesen egy Tréfa névre hallgató pásztorfiú jóvoltából ismerjük meg. Ő a táncolni tudó malacaiért cserébe pusztán annyit kér a királykisasszonytól, hogy ugyan húzza már fel a ruháját, láthatóvá téve intim testrészeit – e tudásának köszönhetően a lány kezét is megkapja a királytól. A legkevésbé sem szelíd erotika jelenlétének másik ékes példája egy közismert történet, amelyben Mátyás király furfangos kéréssel fordul a bíró híresen okos lányához:
hozzon is ajándékot, meg ne is; se ruhában, se meztelenül, se lóháton, se kocsin, se gyalog érkezzen a palotába.
A lány egyik térdét egy bakkecskére helyezve, melltartóban, tulipánt mintázó fanszőrzetét fedetlenül hagyva érkezik meg Budára, elnyerve férjéül a király fiát. Ennél meghökkentőbb a székely asszony esete, aki fogva tartja az ördögöt. Ám miután egy katona kiszabadítja a fallikus szimbólumként ábrázolt démoni figurát, az nem rest beköltözni a királylány testébe. Onnan pedig már a délceg vitéz űzi ki a gonoszt a lány vagináján keresztül a következő szavakkal:
„Bújj ki, ördög, mert én akarok belébújni!”
Ezek után talán számoljunk el előbb tízig.
Érdekes, hogy mivel a hatalom számára a rendszer – változás előtt ideológiailag marginális terület volt az animációsfilm-készítés, sok minden átcsúszott a cenzúrán, az említett rajzfilmek esetében a 2010-es években jelentek meg – abszolút nem hivatalos körökből – a cenzúrát követelő hangok.
Jankovics Marcell életművére inspirálóan hatott a hatvanas évek beatkorszakának pszichedelikus grafikai világa, animációs alkotásaiban mindennél erősebb az archaikus magyar díszítőművészet hatása. A népmesék pedig gyakran hordoznak olyan tartalmakat, amelyek hol szimbólumok szofisztikált rendszerében, hol egészen direkt utalásokkal jelenítik meg a szexualitást. Jankovics szándékait azonban nem lehet kizárólag a rajzfilmek felől megközelíteni és megérteni, nála a képkockák egy még szélesebb tudás közvetítői. Valójában ezekben a munkái – ban sűrűsödik össze az a kultúr- és eszmetörténeti tudás – köztük a szexualitás kultúrtörténete is –, amit írásaiban, köteteiben ugyancsak évtizedeken át közvetített.
