„Petri György születésének tavaly decemberi, nyolcvanadik évfordulója jelentette az alkalmat arra, hogy olyan teret teremtsünk, ahol a költészetével találkozhatnak a látogatóink. Különösen izgalmas feladat volt, hogy megtaláljuk ehhez a megfelelő formai nyelvet, hiszen Petri bizonyos értelemben a polgári rendezettség keretein kívüli létezett, ezért az ő világát a felújított múzeum megújult, rendezett kiállítótereiben nem lehet hitelesen megjeleníteni. Hirtelen jött a felismerés, hogy a két éve bezárt, raktárként működő Károlyi étterem viszont tökéletesen alkalmas lehet erre” – magyarázza Szilágyi Judit, aki Bazsányi Sándorral közösen alakította ki a tér koncepcióját.

Az egykori konyha és étterem nemcsak azért jó választás, mert ezen a helyszínen mutatkozhat meg a Petri által megszólaltatott „kívülérzet”, hanem azért is, mert a költő sok időt töltött kocsmákban, valamint örömmel főzött, és nagy receptgyűjteménye volt, tervezte, hogy kiad egy szakácskönyvet, amelynek a vázlatai el is készültek. „Az egykori étterem már jó ideje raktárként funkcionál. Most azt a döntést hoztuk, hogy csak azokat a dolgokat használjuk az installáció létrehozására, amelyeket ott találunk” – meséli Szilágyi Judit. Az öreg bútorok, székek, használaton kívüli irodai berendezések közé mindössze néhány technikai eszközt vittek be.

„Fontos volt számunkra, hogy interaktívvá tegyük a kiállítást, mégpedig úgy, hogy maga a látogató is részt vehessen a látvány létrehozásában, és ezért úgy döntöttünk, hogy egyszerűen kezelhető eszközhöz folyamodunk, és írásvetítőket szerzünk be.”

Nem is gondolták, hogy milyen nehéz feladatra vállalkoznak, mert mint kiderült, régi írásvetítőt rendkívül nehéz találni, végül iskolák segítségével sikerült. Írásvetítő-fóliákra nyomtatták a múzeum gyűjteményében található Petri-fotókat és kéziratokat, valamint a róla készült rajzokat. Ez utóbbiak Petri jó barátjának, Forgách András író, műfordítónak a múzeumban őrzött munkái. A látogatók válogathatnak a rajzok, a kéziratok, a fotók között, így ők hozhatják létre a látványt azzal, amit kivetítenek, sőt üzeneteket is írhatnak a fóliákra.

„A tér segített annak felismerésében, hogy mi mutatkozzon meg benne Petrivel kapcsolatban” – magyarázza a kurátor. Nem életrajzi vagy a pályaképről szóló bemutatót hoztak létre, hanem Petri költészete, versei, a szövegek egy-egy jellegzetessége került a fókuszba. Petri költészetében erős és fontos a tárgyakhoz való viszony, ezért a tárgyak szövegszervező ereje alapján alakították a teret, konkrét hétköznapi tárgyakhoz – bútorok, székek, raklapok, konyhai eszközök – kapcsolódóan indul a versszöveg; a szemlélődés, a befogadás folyamatára pedig a térben kivetített fények is hatnak.

„Az én szemem száraz. Nézni akarok vele” – mondja Petri egyik legfontosabb versében. A „nézés elfogulatlan cselekedete”, a tárgyilagos, érzelem- és ideológiamentes megfigyelés mellett a „nézés gyönyöre”, azaz annak megtapasztalása, hogy „minden látvány / a maga más-más módján színöröm” és a befogadásra való reflexió fontos jellemzői Petri költészetének.

„A fények, a nézés, a kérlelhetetlen látás, a szembenézés, a teljesen következetes, el nem homályosuló tekintet fogalmai építették azt a világot, amit a Petri-térben megjelenítünk” – mondja Szilágyi Judit.

A koncepció értelmében a helyszín dialogikus helyzetbe hozza a környezetét kritikusan figyelő, a szabályokat, a kötelezettségeket megkérdőjelező, saját meglátásait és morális értékrendjét követő költő látásmódját. A látogatók nemcsak Petri szemén keresztül tekinthetnek szét a térben, de alakíthatják a benne lévő tárgyakat, így lép saját egyéni látásmódjuk párbeszédbe a költőével.

Az érdeklődők egy játék keretében korbefőttet készíthetnek: rengeteg üres befőttesüveg várja, hogy rajtuk keresztül is nyomot hagyjanak a térben.

„Fontos szempont, hogy interaktívan fejlődjön, alakuljon a tér, mert azt akarjuk, hogy annyira szabad és rugalmas legyen, mint amilyen Petri világa volt” – mondja a kurátor.

Ezért nem is nevezik kiállításnak, hiszen nem hagyományos értelemben vett tárlat, inkább rendezvénytér, amely a múzeum eseményei alkalmával látogatható április közepéig. 

Az Örökhétfő elnevezésű programsorozat keretében minden hétfőn egy Petri-vers témája kerül a középpontba, amelyhez kapcsolódóan a résztvevők személyes kérdésekről beszélgethetnek moderátor közreműködésével. Ezenfelül lesznek Petrihez kapcsolódó további beszélgetések, zenei programok, színházi előadások. A részletes program a PIM honlapján található.

Kiemelt fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum