A tavasz kiemelt időszaknak számít a fecskevédelemben: még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújításokat, felszerelni a „fecskepelenkákat”. Az odafigyelésünkre pedig kivételesen nagy szükség van, a hosszú ideje tartó állománycsökkenés hatására ugyanis évről évre nagyjából kétmillió fecske hiányzik Magyarországról a költési időszakok végén, és ennek következményei messze túlmutatnak néhány madárfaj kálváriáján. „A fecskék eltűnése komplex probléma, melynek legsúlyosabb összetevője a nagyüzemi mezőgazdaság. Azzal, hogy mind nagyobb területeket vonunk be a szántógazdálkodásba, a korábbi természetes élőhelyek fajgazdagsága eltűnik.
Hiszen egy facsoportokkal tarkított virágos réten akár többszáz állat- és növényfaj is élhet együtt, egy felszántott és búzával bevetett területen pedig kis túlzással három faj marad: a búza, a búza kártevője és aratáskor az ember”
– mutat rá a probléma összetettségére Orbán Zoltán, majd rátér a másik negatívumra, a rovarirtó szerek használatára. „A mérgek sosem tudják elpusztítani az összes kártevőt, amelyek pedig túlélik, nagyon gyorsan alkalmazkodnak az adott szerekhez. A nagyüzemi mezőgazdaság így tulajdonképpen óriási pénzekből előállítja a saját szuperkártevőit.”
A szóvivő elmondja, a klímaváltozás is rendkívül érzékenyen érinti a fecskéket. „Ezek a madarak annyira jól repülnek, hogy nincs állományszintű ragadozójuk. Ilyen esetekben viszont más környezeti hatások, az élősködők mellett például az időjárási szélsőségek tudják szabályozni a számukat.”
Ez a természetes szabályozó ötven-nyolcvan évvel ezelőttig még megbízhatóan működött: néhány évtizedenként beköszöntött egy késő tavaszi, kora nyári hidegfront, melynek hatására Európa nagy területein akár a fecskék hetven százaléka is elpusztult. Csakhogy utána jött húsz-harminc olyan év, amikor az állomány regenerálódhatott.
„Manapság nincs már meg ez a ciklikusság, a klímaváltozás hatására a példányok folyamatosan ki vannak téve az időjárási szélsőségeknek.”
Hazánk fecskeállományának csökkenésében jelentős szerepet játszott egy harmadik ok is. „Nagy problémát jelentett a fecskefészkek tömeges leverése, ráadásul szinte mindig lakott állapotban. Ez ellen tizenharmadik éve kampányolunk, melynek eredményeként becslésünk szerint a fészekleverések száma legalább hetven százalékkal csökkent.” Ez a pozitív tendencia sajnos nem tudja ellensúlyozni a klímaváltozás és a nagyüzemi mezőgazdaság hatásait, viszont több mint egy évtizede sikeresen stabilizálta a megfogyatkozott fecskeállományt. „Meg kell értenünk, hogy ha nem tudjuk megoldani ezeket a problémákat, akkor a fecskék után mi következünk. A kampányainkkal nem csupán a madarak eltűnésére akarjuk felhívni a figyelmet, hanem arra is, hogy az életmódunk, a jóléti társadalom őrült pazarlása egyszerűen fenntarthatatlan.
Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a jóléti társadalmakban a hihetetlen károkat okozó nagyüzemi mezőgazdaság által megtermelt élelmiszerek harminc-ötven százaléka végül a szemétbe kerül.”
De miért olyan fontos a fecskék jelenléte? Többek között azért, mert Magyarországon tartózkodása alatt minden egyes fecske legalább egy kilogramm rovart fogyaszt el évente. És mivel mintegy kétmillió fecske hiányzik Magyarországról 2010 óta, így legkevesebb kétmillió kilogramm, azaz kétezer tonna kártevő és betegségeket terjesztő rovar marad évről évre a környezetünkben. Ezt a klímaváltozás még tovább erősíti, ugyanis folyamatosan érkeznek az idegenhonos rovarfajok, melyek ellenségek hiányában gyakran válnak invazívvá. „Elemi érdekünk, hogy a kártevő rovarok elleni biológiai védekezésünk minél hatásosabb legyen, tehát elemi érdekünk, hogy a fecskék közöttünk éljenek” – mondja Orbán Zoltán.
Hogyan segíthetünk?
A probléma nagysága és globális jellege rémisztő ugyan, mi magunk is sokat tehetünk a fecskék védelméért. Fontos lenne minden egyes fészket kincsként kezelni és megőrizni, másrészt bárki kihelyezhet műfészkeket is. Az MME honlapján számos segédanyagot találunk, többek között a műfészkek kihelyezéséről, a műfészkek készítéséről és a „fecskepelenkák” felhelyezéséről, de arról is tájékozódhatunk, hogy mit tegyünk, ha fészekleverést tapasztaltunk.
(Nyitókép: 123rf)
