Milyen múltra tekint vissza az előadás?
Az eredeti szöveget nagyapám adta tovább nekem. Ő 1925-től járta a falut, és hordozta a betlehemet.

Ez mit jelent pontosan?
A holládi betlehem egy kézi munkával készített kis üvegkalitka, amelyben a játszók rudakon keresztül mozgatják a bábokat. Ez az építmény immár hatvanéves, és a bábok is hasonló korúak. Három alak jelenik meg a betlehemben: egy menyecske és két kéményseprő. Előbbi a fiatalságot jelképezi, utóbbiak pedig a szerencsét szimbolizálják. Őket négy élő szereplő egészíti ki. A beköszönő belépve a házba megkérdezi, fogadják-e a Kisjézust. Ha a válasz igen, akkor érkeznek a dadók, akik a pásztorok karakterét játszák.

Ilyen produkciókat azért máshol is látni. Mitől kuriózum mégis az önök előadása?
Egyrészt a generációkon átívelő múltjától, másrészt pedig az egyedi szövegektől és énekektől. Sok részlet más társulatoknál is megjelenik, azonban nekünk olyan dalaink vannak, amelyek sehol máshol nem hallhatók. Ezt egyébként néprajzkutatók is felfedezték, és hosszú hónapokon át kerestük, honnan eredhetnek ezek az énekek.

Ezek szerint nem tudják, ki a szerző?
Nem. A szöveget soha senki nem írta le, szájhagyomány útján terjed. Ahogy említettem, én is nagyapámtól és édesapámtól tanultam meg a rigmusokat, és így is adom őket tovább.

A fiatalok is nyitottak erre a régi hagyományra?
Szerencsére igen. Többek között a saját fiam is szerepel az előadásban, de más helyi gyermekek is érdeklődnek. Nagyapám idejében úgy mondták, csak regruta – azaz volt katona – játszhat a betlehemesben. Ez aztán átalakult, ma már kifejezetten örülünk, ha csatlakoznak hozzánk a fiatalok, mivel szeretnénk továbbadni nekik ezt az értéket.

Elsőre furcsának tűnhetnek a karakterek, hiszen az ismert történetben más szereplők vannak.
Ez azért van, mert a vidéki betlehemesek a népi szokásokra és szimbólumokra épülnek, más karaktereken keresztül mesélik el a történetet. A pásztorjáték első részében a két fiatalabb dadó arról mesél, miket álmodtak az éjjel – ezek sokszor helyi pletykákról szólnak, és rögtönzöttek. Az öreg pásztor álma viszont mindig a Kisjézus megszületéséről szól. Ezután a pásztorok nyugovóra térnek, és az angyali üdvözletre ébrednek. Ekkor következnek az említett énekek, és közben zajlik a bábtáncoltatás. Az előadás lezárásaként pedig a beköszönő elbúcsúzik a ház népétől, és a csoport továbbáll.

Ezek szerint nem is a templomban kerül sor a bemutatóra?
Advent első vasárnapján és december 24-én ott is bemutatjuk. Emellett a hagyomány szerint ellátogatunk a helyiekhez is. Régen a pásztorjelmezt öltő falusiak a templom számára gyűjtöttek az előadásukkal. Általában nagy örömmel fogadták őket, de voltak, akik nem gyújtottak gyertyát a házukban este, ezzel jelezvén, hogy ők nem látják szívesen a társulatot. Mára a gyűjtést és a gyertyagyújtást már elhagytuk, de a lényeg megmaradt: hírül visszük Jézus születését a világnak.

Miért tartja fontosnak a betlehemezést?
Természetesen örülök, ha sok ember megismeri a produkciónkat. Ám főként azért szeretem csinálni, mert ez a régi szokás mosolyt csal az emberek arcára. Szeretnék sok embernek boldog pillanatokat szerezni.

(Kiemelt fotó: XVIII. Gencsapáti Nemzetközi Betlehemes Találkozó)