A Petőfi Irodalmi Múzeum időszaki Nemes Nagy Ágnes-kiállítása február 24-től október 1-ig látogatható, a tárlat kurátora Kenderesy Anna, a látványterv Kemény Gyula, a grafikai arculat és tipográfia Bogdándy Gábor munkája. A Mindenek ellenére föld című tárlat Nemes Nagy Ágnes tájképeit állítja a középpontba, amelyekben a költő egyszerre szemléli a látványt és törekszik annak minél pontosabb megnevezésére, hogy a kettő között felfedezett feszültségben az önismeret egy lehetőségét találja meg. A tárlat koncepciójáról Molnár Eszter, a PIM muzeológusa mesélt.

A tárlat Nemes Nagy Ágnes költészetében megjelenő tájképekre fókuszál. Miért erre a témára esett a választásuk?

A kiállítás a táj fogalmán keresztül közelít az életműhöz, amely a Nemes Nagy-i lírát alapvetően meghatározza. Úgy gondoltuk, hogy a tájleíró versek bemutatásával képet adhatunk a költői gondolkodásmódját és poétikáját átható problémáról: az önmagáért való külvilág nyelvi megragadásának kísérleteiről.

A „Mindenek ellenére föld mondat” a költő Egy pályaudvar átalakítása című versében szerepel – miért ezt választották címadó idézetnek? 

Úgy éreztük, hogy ez a mondat egyszerre fejezi ki Nemes Nagy viszonyát a természeti és az épített tájhoz, a tájábrázolásban bejárt útját, az útnak a végkifejletét és legfőképpen magát a konklúziót is, ami egyben a kiállítás konklúziója is lett.

Hogyan jelenik meg a tájképek témája a tárlaton?

Mivel ennek az állandó kísérletezésnek természetes velejárója a látásmód időbeli változása, a kiállítás szerkezetét az életmű belső kronológiája határozta meg: a Kettős világban, a Szárazvillám, a Napforduló és A Föld emlékei című kötetek által bejárt, egymást váltó természeti és városi tájak. A tárlat mindeközben a Nemes Nagy Ágnes költészetét jellemző rendkívül koncentrált nézést és figyelmet teszi érzékletessé, amely a látvány különféle részleteire, a tér elemeire és a tárgyakra irányul. Ez lehetőséget ad arra is, hogy a látogató nyomon kövesse a Nemes Nagy kapcsán sokat emlegetett tárgyiasság felépülését a szövegek nyelvezetében.

Milyen egyéb, a költőhöz köthető érdekesség, akár tárgyi emlék várja a látogatókat?

A kiállításban a kiemelt versek értelmezéséhez Nemes Nagy Ágnes vonatkozó prózai írásai és interjúi, kéziratai, fotói és saját rajzai nyújtanak támpontot.

A kiállítás megtekintése előtt érdemes elolvasni vagy újraolvasni Nemes Nagy Ágnes verseit, mi a tárlatra való ráhangolódáshoz Között című versét ajánljuk, amely a Pimmédia oldalán nemcsak olvasható, de a költő felolvasásában meg is hallgatható.