„Az összehangolt munkára azért van szükség, mert a ragadozó madarak óriási távot tudnak megtenni akár egy nap alatt is” – mondja Orbán Zoltán, az MME szóvivője (korábbi cikkünk). Tavaly tizenhét fajt figyeltek meg, és a hazánkban is honos parlagi és rétisasokon kívül olyan, közelről ritkán látható állatokkal is találkoztak, mint például az erdei fülesbagoly.
A résztvevők előre meghatározott területeken belül, a szervezet autóival közelítik meg az ismert előfordulási helyeket, és egy speciális applikáción keresztül rögzítik a fontos információkat. „Mivel a madarak már ismerik a járműveinket, így akár pár száz méteren belülre is meg tudjuk közelíteni őket” – meséli a szakember.
A húsz év alatt összegyűjtött adatok alapján a felmelegedés állatokra gyakorolt hatásai is kimutathatók. „Mivel Szibériában hosszú hónapokig két-három méteres hó van, erre az időszakra hozzánk költöznek az ott élő egyedek. Az utóbbi években azonban ott is jóval melegebb lett a tél, így csökken a költöző madarak száma” – mutatja be a kialakuló tendenciát a szóvivő.
A program eredményeit a sasleltárban összesítik, az eredményekről előreláthatóan februárban ad tájékoztatást az egyesület.
