Menü
Szöveg: Ferenczi-Bónis Orsolya
fotó: Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft.
A fertődi Esterházy-kastély Magyarország legimpozánsabb műemlékegyüttese. Megálmodója és létrehozója, Esterházy „Fényes” Miklós valódi barokk-rokokó csodavilágot teremtett benne. A mára régi pompájában újjáéledt főúri lakban Egresitsné Firtl Katalinnal, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont ügyvezetőjével tettünk látogatást.
Az Esterházy-tündérvilág, a magyar Versailles – a fertődi Esterházy-kastélyt sokféle névvel illetik, de mindegyik pompájára, impozáns mivoltára utal. A hatalmas, rokokó kovácsoltvas főkapun belépve, ahogyan elénk tárul a lenyűgöző épületegyüttes, óhatatlanul az ember eszébe jut, mi lehetett itt, a Fertő tó nádrengeteges vidékén az Esterházyak előtt. A család vagyonát és társadalmi rangját Esterházy Miklós alapozta meg a 17. század elején. Bárói, majd grófi rangot kapott, a soproni országgyűlés nádorrá választotta. Fiát, Pált Lipót császár hercegi méltóságra emelte, és Magyarország nádorává választották. Költő és zeneszerző volt, ő komponálta a Harmonia caelestis című zeneművet. Pál nádor unokájához, Esterházy „Fényes” Miklóshoz, a család legendás alakjához kötődik Eszterháza fénykora. Nemcsak megálmodója és megépíttetője volt a tündérvilágnak, de Joseph Haydn, a korszak egyik zenei zsenije és más kiváló művészek támogatásával valódi kulturális és művészeti fellegvárrá emelte.
A kapun belépve a francia stílusú díszudvarba jutunk. Mielőtt Esterházy „Fényes” Miklós megkezdte az építkezést, már állt itt egy 1720-ban épült, huszonkét szobás vadászkastély, amelynek építését gróf Esterházy József kezdte meg Anton Erhard Martinelli bécsi építész tervei alapján. Esterházy Miklós 1762-ben örökölte meg a hercegi rangot utód nélkül elhunyt bátyjától, Pál Antaltól, ekkor kezdte meg a kastélyegyüttes megépíttetését, amelynek folyamata haláláig, 1790-ig tartott. Nem véletlen nevében a fényes jelző, jelmondata – „Amit a császár megtehet, azt én is megtehetem!” – szellemében hozta létre azt a lenyűgöző világot, amely méltán volt híres Európa-szerte. Halála után fia, Esterházy II. Miklós herceg Kismartonba tette át székhelyét. Eszterháza második fénykorát IV. Miklós herceg és felesége, Cziráky Margit hozta el, akik felújíttatták a kastélyt.
A Haydneum Joseph Haydn 1766-tól 1790-ig a kastélyban élt és alkotott. Esterházy Miklós támogatása olyan környezetet teremtett számára, ahol kibontakoztathatta művészetét. Ezáltal Eszterházát a magaskultúra egyik centrumává tette, amelynek ragyogása egész Európát bevilágította. A magyar állam 2021-ben alapítványt hozott létre, hogy támogassa és népszerűsítse a magyarországi régizenejátszást. Az alapítvány névadójává Joseph Haydnt választották. A Haydneum a magyar vonatkozású barokk, bécsi klasszikus és kora romantikus repertoár újrafelfedezése, megőrzése és terjesztése mellett fesztiválokat is szervez.
Barokk-rokokó csodavilág
Az Esterházy család a második világháború végéig a kastélyegyüttesben lakott, akkor azonban a szovjet hadsereg költözött be egy időre az épületbe. A berendezést széthordták, eltüzelték, az épületre pedig a tipikus huszadik századi kastélysors várt, raktárként használták, majd egyik szárnyába iskola, a másikba kutatóintézet költözött. 1957-ben, Joseph Haydn halálának százötvenedik évfordulóján az épületet múzeumként megnyitották, majd több ütemben felújították. A 2000-es évek folyamán és az 2010-es évek elején újult meg a kastély kápolnája, homlokzata, négy legszebb díszterme, marionettszínháza, narancsháza és tiszttartói háza.
2016 és 2019 között született újjá nyugati szárny. A világjárvány miatt végül 2021 nyarán átadott épületrésszel ezer négyzetméter felújított kiállítótérrel bővült a kastély. A képtárat és porcelánkabinetet, valamint a nyugati patkószárnyat az Esterházy-kastélyt leíró könyv, az 1784-ből származó Beschreibung des Hochfürstlichen Schlosses Esterháß im Königreiche Ungern alapján hitelesen állíthatták vissza napjaink korszerű tervezői újragondolása mentén. A nyugati szárnyban három új kiállítás várja az érdeklődőket. Az Esterházy-képtárban a hercegi gyűjteményből ötvenegy festmény látható, eredeti, neves barokk művészek képei mellett helyet kaptak Balló Ede világhírű alkotásokat – Rembrandt-, Goya- és Tiziano-műveket – bemutató hiteles másolatai is. A porcelánkabinetben tárolták a hercegi család látványosságnak szánt díszporcelánjait, ma a restaurált szobában a fertődi Esterházy-műtárgygyűjteményből közel négyezer porcelán, köztük ritka, sőt egyedi darabok is megtekinthetők. Az Esterházy Galériában két kortárs képzőművész, Boldi és Incze Mózes alkotásait bemutató Idővonzatok – Modulated Time című kiállítás új, üde színfoltot jelent a kastélyban. A művészetpártoló főurak már a 18. században a legnevesebb alkotók remekeit mutatták be itt, a galéria és jelenlegi kiállítása ezt az eszmeiséget viszi tovább.
A fertődi Esterházy-kastély most is a csodák kimeríthetetlen forrása. A látogatók pazar látványt és szellemiségében is hatásos élményanyagot kaphatnak az Esterházy „Fényes” Miklós által megálmodott barokk világból. A kastélytúrákon bebarangolhatják az épületegyüttes középrészét és annak négy dísztermét: a nyári ebédlőt, a sala terrenát, a Haydn-termet, valamint az Apolló-termet. A túra része még a kastélykápolna és Az Esterházyak mesélő kincsei című kiállítás. „A kastély világa izgalmas mindenkinek, különösképpen azoknak, akiket vonz a barokk-rokokó időszak világa, és azoknak is, akiket a zenetörténet, Joseph Haydn munkásságának helyszíne, életműve, valamint az Esterházyak fényűző élete érdekel” – mondja Egresitsné Firtl Katalin, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont ügyvezetője.
Opera, balett, bábszínház
A herceg eredeti és igényes elképzelései mentén építtette meg Eszterházát. Mindaz, amit létrehozott, része annak a képnek is, amit önmagáról akart kialakítani. Ez pedig a művelt és bőkezű művészettámogató nagyúré, akit kortársai méltán illettek a pompakedvelő jelzővel. Nemcsak a kastélyt emelte olyan szintre, amit az uralkodó is megirigyelhetne, de a benne zajló fényűző életvitelt is. Miklós herceg a 18. század barokk-rokokó pompájának minden eszközét felhasználva operaházat, bábszínházat építtetett, német színtársulatokat, olasz és francia balett-táncosokat alkalmazott. Európa-hírű zenekara élén Joseph Haydn, a műfajteremtő osztrák zeneszerző állt a család házi komponistájaként és karmestereként. A magyar királyi nemesi testőrség képzőintézménye is működött itt, a nemes ifjak a katonai ismereteken és a nyelveken kívül művészeteket is tanultak, a zenét maga Haydn, az építészetet Hefele Menyhért, az irodalmat Bessenyei György oktatta a kastély gyűjteményei, gazdag könyv- és képtára segítségével.
A barokk színháztörténeti túra Joseph Haydn, Luigi Tomasini és Pietro Travaglia életművén keresztül mutatja be a kastély kulturális örökségét. A túra különlegessége a felújított marionettszínház, ahol világszínvonalú koncerteket rendeznek. A parktúra során pedig a látogatók megismerhetik a barokk kertépítészet jellemzőit és az ország egyik leglátványosabb történeti kertjének növényritkaságait. „Nehéz egyetlen helyszínt, teret, egyetlen tárgyat kiemelni – mondja az ügyvezető, mikor a kedvenceiről kérdezem –, hiszen valóságosan is kimeríthetetlen csodák tárházát kínálja Eszterháza, újabb és újabb felfedezni való látnivalóval, élménnyel, visszatérésre késztető részlettel. Az Apolló-terem talán az a tér, amely összhatása, grandiózussága által érzékelteti – főleg esti koncertélménnyel együtt –, hogy milyen lehetett itt az élet a 18. században. A fény, ahogy visszacsillan a végtelen tükörfolyosókról, a csillárról, a 24 karátos arannyal bevont felületekről, miközben a hiteles helyszínen felcsendül a Haydn-vonósnégyes… egészen hihetetlenül felemelő és hatalmas érzés, amelyet legalább egyszer az életben mindenkinek át kell élnie.”
A kastély parkja és a kapcsolódó táj a barokk kertművészet legérettebb magyarországi alkotása. Itt található a látogatókat nyolcezer tőnyi virággal elkápráztató Cziráky Margit-rózsakert, amely az Esterházy IV. Miklós herceg és felesége által 1902-ben indított parkhelyreállítás során kialakított rózsakert hiteles rekonstrukciójával jött létre
Új fénykorába lép Eszterháza
Esterházy „Fényes” Miklós szellemisége a mai napig érezhetően betölti a kastély épületét, rangos művészeti rendezvényeit. A herceg a kastély építésekor olyan reprezentatív helyet akart létrehozni, amely teret ad az Esterházy család jelentőségének, vagyonának, hatalmának bemutatására, és ezzel összhangban olyan nemzetközi hírű és rangú kulturális központ éli fénnyel és pompával pezsgő életét, ahol a művészetek, elsősorban a zene kap teret, és vonzza az európai arisztokráciát. „Az én nyelvemet az egész világ megérti” – írta Haydn. A korabeli építészet, kertművészet, zeneművészet a legmagasabb minőségében volt jelen Eszterházán. A kastély a magyar arisztokrácia és egyben a kor, a térség – kulturális eseményekben, művekben, tárgyiasult alkotásokban jelentkező, máig fellelhető és bemutatható – lenyomata, amely nemcsak szellemi örökségként kimagasló, de a tudomány és a közművelődés számára is jelentős. „Utóbbi feladatunk ez alatt a háromszáz év alatt nem változott, ma is ez a küldetésünk” – hangsúlyozza a fesztiválközpont ügyvezetője. Példaként pedig a rangos zenei eseményt, a Haydn-vonósnégyes-fesztivált említi, és az immár második alkalommal megrendezett Mőcsényi Mihály kertművészeti és kerttörténeti nemzetközi műhelyt és konferenciasorozatot – a többi folyamatosan zajló közművelődési és kulturális program mellett.
„A 21. századi látogató igényeihez igazítani bármely kulturális teret roppant nagy kihívás, egyúttal érdekes és izgalmas feladat – vallja Egresitsné Firtl Katalin. – A tudásanyagon, az élményanyagon, a csodaérzeten túl meggyőződésünk és tapasztalatunk, hogy az érték attól is érték, hogy megtalálja az utat az érdeklődőhöz. Nekünk viszont feladatunk, felelősségünk, mi több: kötelességünk az értéket megmenteni, fejleszteni, megfelelő színvonalon és hitelességgel bemutatni, továbbadni, közkinccsé tenni és méltó módon örökül hagyni. A felelősségünk még ennél is nagyobb, a jelenben a múlt értékeihez az elődökhöz hasonlóan maradandó, örök értéktöbbletet hozzáadni. Minden szándékunk, törekvésünk ezzel a meggyőződéssel teszi ma Eszterházát olyan hellyé, amely – hitünk szerint – újabb fénykorába érkezik, grandiózusságában, egyben modernségében a magyar és európai kultúrtörténetben hasonló szereppel és ranggal, mint Esterházy »Fényes« Miklós korában.”
Amikor meglátogat egy webhelyet az tárolhat vagy lekérhet információkat a böngészőben, főként sütik formájában. Itt beállíthatja személyes cookie szolgáltatásokat.
