Városi bolyongások
Csongrádi műemlék óváros és babamúzeum
A város egykori központja, az Alföld egyetlen településméretű népi műemlékegyüttese hűen őrzi az évszázadokkal ezelőtti utcaképet. A harminchét ház mindegyike szépen karbantartott, némelyik vendégházként üzemel, a Gyökér utca 1. szám alatt pedig egy múzeumot is találunk. Bár nyáron a legvonzóbb a környék a Tisza egyik legszebb strandjának, a Körös-toroknak a közelsége miatt, ilyenkor is érdemes egy sétát tennünk arrafelé. Ha pedig már úgyis Csongrádon járunk, szánjunk időt a Népek Háza Babamúzeum egyedülálló kiállítására is: a tárlaton négy földrészről származó, mintegy háromszáz népviseletbe öltöztetett babát csodálhatunk meg.
Szolnok értékei
Érdemes sétánkat a város főterén, a Kossuth téren kezdeni. A szolnokiak kedvelt találkozó- és sétálóhelyét olyan nagy múltra visszatekintő épületek szegélyezik, mint az eklektikus stílusú városháza, a Verseghy Ferenc Könyvtár vagy a Damjanich János Múzeum. Utóbbiban őrzik a megye teljes régészeti, képzőművészeti, néprajzi, valamint történeti gyűjteményét.
A Szapáry úton végigsétálva gyönyörködhetünk a szecessziós homlokzatokban, majd az egykori szolnoki zsinagóga épületében kialakított Szolnoki Galéria mellett elhaladva a Tiszai hajósok terére jutunk. Itt találjuk Közép-Európa leghosszabb gyalogos- és kerékpároshídját, a belvárost a Tiszaligettel összekötő, 444 méter hosszú Tiszavirág hidat. Ha útközben egy frissítőre vágynánk, térjünk be a téren található TISZApART moziba.
Ne hagyjuk ki a város legnagyobb turisztikai attrakcióját, a RepTár repülőmúzeumot sem, ahol 170 éves műemléki környezetben, óriási kiállítótérben, a legkorszerűbb interaktív eszközök segítségével ismerkedhetünk meg a repülés történetével. Végül kóstoljuk meg a közelben lévő Marcipán cukrászdában a világszerte egyedülálló, csak a megyeszékhelyen kapható szolnoki habos islert.
Felfedezni a Tisza-tavat
Tisza-tavi Ökocentrum
Kétségtelenül ez összeállításunk egyik legizgalmasabb látnivalója, mégis kicsit kakukktojás is: az ökocentrum ugyanis karbantartás miatt csak március 10-e után lesz ismét látogatható. Azonban az ott látható kincsek miatt érdemes felvenni a bakancslistánkra: a központot azért hozták létre, hogy a Tisza-tó és a Tisza-völgy természeti értékeit, hazánk őshonos vízi élőlényeit megismertesse a látogatókkal. Itt található Európa legnagyobb – egymillió literes össztérfogatú – édesvízű akváriumrendszere, a főépület körül pedig mintegy héthektáros szabadidőparkban állatbemutatók, vízi tanösvények, tájház és játszóterek várják a látogatókat.
Téli tavi túrák
Ha azt gondolnánk, hogy a téli Tisza-tó nem túl izgalmas, nagyot tévedünk: ebben az időszakban másfél méterrel alacsonyabb a víz szintje a nyárihoz képest, így láthatóvá válnak olyan dolgok is, melyeket az év többi részében elfed a víz. Nyáron inkább a csónakos, kajakos kirándulások népszerűek, télen főleg gyalogosan ismerhetjük meg a Tisza-tó környékét. Számos iroda szervez túrákat ebben az évszakban is: felfedezhetjük a Tisza-tavi madárrezervátum rejtett ösvényeit, az itthon maradt vándormadarakat, a nád- és gyékényvilágban megbúvó vidravárakat, ha pedig az idő kegyes hozzánk, jégtúrán barangolhatjuk be a Poroszlói-medence nádasainak csapásait.
Kiskörei hallépcső és erőmű-látogatás
Gondoltuk volna, hogy Kiskörénél a halak egy lépcsőn keresztül jutnak a tóból a Tiszába? Pedig pontosan így van: az 1371 méter hosszú, 27 lépcsőből álló, finoman ereszkedő rendszeren át biztonságosan érhetik el a folyót. A hallépcsőre nagy szükség van, hiszen nyáron akárt tízméteres szintkülönbség is lehet a két vízfelület között. A látnivaló felkeresését érdemes összekötni a hozzá ezer szállal kötődő kiskörei vízerőmű bejárásával: előzetes írásbeli megkereséssel egész évben látogatható.
Tisza-tavi számok
A mesterségesen létrehozott, 127 négyzetkilométer területű, 27 kilométer hosszú Tisza-tó Magyarország második legnagyobb tava. Létrejöttének egyik fő oka az 1973-ban épült kiskörei vízerőmű működéséhez szükséges egyenletes vízhozam biztosítása volt. Feltöltése az 1990-es években fejeződött be. Átlagos mélysége 1,3 méter, legmélyebb pontján 17 méter. Összesen 43 négyzetkilométernyi sziget található benne.
Otthoni Tisza-élmények
Jóreménység sziget
független magyar film
Ha már úgyis szóba kerültek a Tisza-tó szigetei, mindenképpen érdemes megemlítenünk a Jóreménység szigetet – ami igazából egy félsziget, de ez a történet szempontjából lényegtelen. A Ljasuk Dimitry által rendezett, írt és az ő főszereplésével megvalósult film ugyan nem természetfilm, hanem valós események ihlette játékfilm a magány erejéről, a kitartásról, egy apa-fiú kapcsolatról és az elengedésről, a Tisza-tónak és környezetének mégis óriási szerep jut benne. A főszereplő, Dimi a világjárvány idején önkéntes karanténba vonul a Jóreménység-szigetre, ahol egy kis kunyhó áll, amit még édesapjával kezdett elé építeni. Az édesapa azonban időközben meghalt, a kunyhó pedig befejezetlen maradt. A kalandos kezdet után gyorsan bekopogtat a magány, ami rámutat Dimi félelmeire és gyengeségeire, a Tisza gyógyító ereje, a nomád élet és apja régi tanításai azonban szépen lassan megváltoztatják az egész életét.
Csapody Kinga: Utazik a család – Irány a Tisza-tó!
Manó Könyvek
Ha a kirándulással inkább kivárnánk a jó időt, akkor ezzel a kedves könyvvel rákészülhetünk a Tisza-tavi kalandokra, miközben sok ötletet is meríthetünk a környék felfedezéséhez. A mesekönyv végigkalauzolja olvasóit Tiszafüreden, az ökocentrum látnivalóin, a pákásztanösvényen, csónakázásra és pecázásra invitál a tavon, és bemutatja a sarudi élményfalu vízi játszóterét is.
Halász Margit: Éneklő folyó
A regény e-könyv formában érhető el.
A kisregény beszédes alcíme – Tisza-parti Anna Karenina-történet – nem sok kétséget hagy az olvasóban a befejezéssel kapcsolatban. A falusi rajztanárnő és a cigány festőművész gyönyörűen megírt szerelmébe mágia és igaz mesék vegyülnek, történetük pedig pont olyan, mint a Tisza: kanyarog, kitisztul, zavarossá válik a vihartól, aztán végül elcsendesedik, és úgy halad tovább a medrében, mintha semmi sem történt volna.
Február 1., a tiszai élővilág napja
2000. január 30-án következett be Magyarország történetének legsúlyosabb vízszennyezése: a nagybányai Aurul bányavállalat üzeméből 100 ezer köbméter nehézfém- és cianidtartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, ahonnan rövid idő alatt a Szamosba, majd a Tiszába került. A szennyezés február 1. és 12. között vonult végig a folyón, felmérhetetlen pusztítást hagyva maga után. Az Országgyűlés még abban az évben a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánította február 1-jét.
(Nyitókép: Jóreménység sziget)
