Március 25-e Jézus fogantatásának ünnepe, az angyali üdvözlet napja: Gábor arkangyal közölte Máriával a szeplőtelen fogantatás hírét. Szent Lukács evangéliumában olvashatjuk az angyal szavait, amelyeket az Üdvözlégyben idézünk. Gyümölcsoltó Boldogasszony vigíliája, március 24-e volt Gábor arkangyal ünnepe az 1969-ben tartott második vatikáni zsinatig. A zsinat a három főangyal ünnepét egy napra helyezte, így szeptember 29-én ünnepeljük Szent Gábort Szent Mihállyal és Szent Rafaellel együtt.
Gábor arkangyal a hírvivő, aki Isten üzenetét adja át az arra érdemeseknek. Az apokrif Jakab-evangéliumban írottak alapján ő vihette a hírt Szűz Mária szüleinek, Szent Annának és Joakimnak, hogy jámborságuk jutalmaként lányuk születik. Az arkangyallal azonosítják azt az égi hírnököt is, aki jelezte Sámson, majd Keresztelő Szent János születését, aki hírül adta a pásztoroknak Jézus születését, és aki Jézus üres sírjánál jelezte a feltámadást.
A Gyümölcsoltó Boldogasszony magyar elnevezés, a néphagyományban ez a nap a gyümölcsfák szaporításának, az oltásnak és a szemzésnek a napja.
Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumában arról olvashatunk, hogy az archaikus néphit szerint, amelyik fát ezen a napon oltják be, azt nem szabad kitörni vagy kivágni, mert vér folyik belőle. Aki ezt nem tartja be, megvakul, halála után pedig elkárhozik, ez ugyanis olyan súlyos bűnnek számít, mintha embert ölt volna. Ezeket a fákat még nyesegetni, tisztogatni, elégetni sem szabad, meg kell várni, hogy maguktól elkorhadjanak.
Elődeink hittek abban, hogy e napon meg kell rázni a gyümölcsfákat, hogy bőven teremjenek, az oltott rózsafára olvasót, a gyümölcsfákra pedig piros szalagot kötöttek az igézet ellen. Vörösbort ittak, mert hittek abban, hogy az vérré válik az emberben, és így egész évben egészségesek maradnak. Érdekesség, hogy ilyenkor pattogatott kukoricát is ettek, mivel annak alakja a rügyekre emlékeztet, így a hasonlóságon alapuló mágiával rügyfakadásra próbálták bírni a természetet. Időjárásjóslás is kapcsolódik a naphoz: ha ezen a napon rossz idő van, akkor hűvös tavasz várható, ha megszólalnak a békák, negyven napig hideg lesz.
A naphoz olyan mondák is fűződnek, amelyek arról szólnak, milyen sorsra jut az, aki nem tiszteli ezt az ünnepet. Az egyik történet egy báróról szól, aki Gyümölcsoltó Boldogasszony napján akarta kivágatni a gyümölcsfáit. Ahogy a legelső pusztulásra ítélt fához hozzáértek, hatalmas sereg hangya bújt elő a tövéből. A hangyák rátámadtak a báróra, és ő hiába próbált menekülni, nem tudott elbújni előlük, a hangyák felfalták.
A másik történet egy Gyümölcsoltó Boldogasszony napján – a nagyböjt kellős közepén – vigadó fiatalokról szól. A táncolók között egyszer csak megjelent egy fehér ruhás asszony, vélhetően Szűz Mária, aki először a zenészektől kérdezte, játszanak-e. Mikor azok azt felelték, hogy játszanak, az asszony csak ennyit mondott: „hát csak játsszatok!”. A táncolóktól is megkérdezte, táncolnak-e. Mire azok vígan igent feleltek. Nekik is csak annyit mondott: „csak táncoljatok!”, majd eltűnt. Ezek után a zenészek soha többé nem tudták abbahagyni a játékot, a táncosok pedig a táncot.
Gyümölcsoltó Boldogasszony napján várták vissza a fecskéket.
Bálint Sándor arról ír, hogy a gazda e napon kitárja az istálló ajtaját, és meghívják a fecskéket, Isten madarait, hogy a házban fészkeljenek, mert a népi hit szerint ezzel a tűz ellen védi a házat. A fecskék érkezése a tavaszi munkák kezdetét is jelzi. Jankovics Marcell Jelkép-kalendáriumában azt olvashatjuk, hogy mivel a madár általában a lélek szimbóluma, az e napon érkező madár az ünnep mélyebb jelentése szerint a Máriát meglátogató Szentlélek jelképe lehet.
Kiemelt kép: Simone Martini: Angyali üdvözlet. Forrás: Wikimédia.
